Dokumentum megnyitása

 Meglévı dokumentum megnyitása

Ha nem egy teljesen üres dokumentumot szeretnénk létrehozni, és újonnan megírni, hanem egy meglévıt tovább szerkeszteni, vagy kinyomtatni, az állomány-megnyitást kell alkalmaznunk. Ekkor a háttértárról bekerül a számítógép memóriájába (és a képernyıre is) az adott dokumentum. A megnyitást az eszközsor ikonjával, a CTRL+O billentyőkombinációval, vagy a Fájl menü Megnyitás... pontjával kezdeményezhetjük. Ekkor megjelenik egy állomány-kiválasztó párbeszédpanel, ahol kijelölhetjük, melyik dokumentumot szeretnénk megnyitni, majd az OK megnyomása után a megnyitás megtörténik, hatására a képernyın megjelenik a dokumentum szövege. Az állomány-kiválasztó ablakban használhatjuk a fájlkezelés mőveleteit is, ehhez az egér jobb gombjával kattintva a helyi menübıl válasszuk a kivágás, másolás, beillesztés, törlés parancsok egyikét.

Mentés, Nyomtatás

Dokumentumok mentése Az általunk szerkesztett dokumentumokat, ha nem csak nyomtatni akarjuk, akkor a munka befejeztével, de ajánlott - az áramkimaradás vagy egyéb hibák okozta adatvesztés elkerülése érdekében - közben is gyakran lemezre menteni. Ez azt jelenti, hogy a szerkesztés aktuális állapota a lemezre kerül olyan formában, hogy késıbb is dolgozhatunk vele. A mentést az eszköztár ikonjára való kattintással, a CTRL+S billentyőkombinációval, vagy a Fájl menü Mentés pontjával indíthatjuk el. Ha korábban még nem mentettük ki dokumentumunkat, a számítógép nem tudja, hogy milyen nevő állományhoz tartozzon hozzá, és melyik lemez melyik könyvtárába helyezze el, ezért ilyenkor megjelenik egy párbeszédpanel, amelyen ezeket az adatokat megadhatjuk, majd az OK nyomógomb aktivizálásával a mentés megtörténik. Ha korábban már mentettünk, akkor az újbóli mentéskor már nem kell megadni a fenti adatokat. Ha dokumentumunkat más néven, más könyvtárba, vagy más lemezre is ki szeretnénk menteni, akkor ezt a Fájl menü(Mentés másként... pontjának kiválasztásával tehetjük meg. Ekkor megjelenik egy fenti típusú (állomány kiválasztó) párbeszédpanel, és megadhatjuk, hova mentse el a gép dokumentumunkat.

  A szöveg nyomtatása Nyomtatási kép
 A Nyomtatási kép, melyet a Fájl menübıl indíthatunk, vagy az eszköztár ikonjával, azt a célt szolgálja, hogy mielıtt kinyomtatnánk dokumentumunkat, még egyszer teljesen hően azt megnézhessük, hogyan fog kinézni szövegünk kinyomtatva. Természetesen itt is több féle nagyítást alkalmazhatunk. A nyomtatási képbıl a Bezárás gomb megnyomásával léphetünk ki. A nyomtatási kép megjelenítésben is végezhetünk szerkesztési mőveleteket, ha a Nagyító ikonra kattintunk (és ezzel azt kikapcsoljuk). Ugyanitt válthatunk az egy, vagy több oldal megjelenítése közt. A nyomtatás beállítási lehetıségei

A Windows-ban a nyomtatást egy egységes program, a Nyomtatásvezérlı végzi. A szövegszerkesztı nyomtatási funkciója nem tesz tehát mást, mint hogy elküldi az általunk megszerkesztett dokumentumot a nyomtatásvezérlı programnak, amely intézkedik arról, hogy a nyomtatás megtörténjen az aktív nyomtatóra. A nyomtatást a Fájl menü Nyomtatás parancsával, a CTRL+P billentyőkombinációval, vagy az eszközsor ikonjával kezdeményezhetjük. Ha a nyomtatást a Fájl menübıl vagy gyorsbillentyővel indítjuk, megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megadhatjuk, hány példányban szeretnénk dokumentumunkat kinyomtatni, valamint azt is, ha nem az egész dokumentumot kívánjuk kinyomtatni, akkor mely oldalait (aktuális oldal, tartomány, páros vagy páratlan oldalak, stb).

A Word indítása 1

A program indítására több lehetıségünk is kínálkozik, szokásainktól és az egér pillanatnyi pozíciójától függıen. Kezdetben azonban a legegyszerőbb, ha a Start nyomógombra kattintunk, majd a Programok közül kiválasztjuk a Microsoft Word- öt.
  • Új dokumentumok készítésének célszerő menete


A Word ablak felépítése

  1. Címsor - az aktív dokumentum címét mutatja; valamint a bal oldali Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal a programablakkal végezhetünk mőveleteket.

2. Menüsor - az aktív dokumentumban használható parancsok csoportjai; valamint a bal oldali Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal az aktív dokumentumablakkal végezhetünk mőveleteket.

 3. Eszköztárak - a leggyakrabban használt mőveletek ikonjai. A Word több eszköztárral rendelkezik, de általában egyszerre két-háromnál többre nincs szükségünk. Ha meg akarjuk tudni, mit tehetünk egy gombbal az eszköztáron, az egérrel fölé állva megjelenik annak funkciója. Az eszköztárakat tetszés szerint megjeleníthetjük, vagy bezárhatjuk. Az eszköztár megjelenítéséhez válasszuk a Nézet menü - Eszköztárak parancsát és válasszuk ki a szükséges eszköztárat. Az eszköztárakat a programablak területén bárhol elhelyezhetjük, szürke területükön megfogva az egérrel mozgathatjuk ıket, rögzíthetjük az ablak szélein, alján, vagy tetején is.

4. Vonalzó - a dokumentum és részeinek méretét mutatja; egy fehér és két szürke részbıl áll. A fehér terület a teljes oldal, a kis mutatók (ún. csúszkák) pedig az aktuális bekezdés margóját mutatják. itt láthatóak a tabulátorok is.

 5. Gördítısávok - ha az aktív dokumentum nem fér el az ablakban, a "kilógó" területeit a gördítısávokkal tehetjük láthatóvá.

 6. Nézetek - a programablak bal alsó sarkában látható gombokkal egyszerően válthatunk a dokumentum megjelenítési módjai, nézetei (normál, dokumentumtérkép, oldalkép, vázlat) között. Ezeket a parancsokat a Nézet menübıl is elérhetjük.

 7. Állapotsor - az állapotsor mutatja a kurzor aktuális pozícióját (oldal, sor, bető), valamint a szövegszerkesztı üzemmódját (makrórögzítés, korrektúra, kijelölés bıvítése, felülíró mód), amelyet kétszeres kattintással változtathatunk meg, valamint a nyelvi ellenırzés állapotát.

Szövegszerkesztés szintjei

Két szintje van: Elsı szint
 • A szövegelrendezés változatai - a szöveg sorokra, szakaszokra, bekezdésekre, részekre tagolódása
 • A szöveg retorikai megtervezése - a szövegkohézió létrehozása
 • A szöveg értelmi tagolását és vizuális megkomponálását újabban szöveg tervezésnek (design) nevezzük.

Második szint A szövegtan körébe tartozik. A szöveg tervezés igényét a tömegsajtó hívta életre:
• szükséges, hogy olyan sajtótermékek legyenek, amelyek vizuálisan vonzzák az újságolvasót, az újság teljes vagy részleges elolvasására késztessék.
• a modern újságírás, szerkesztés alapja
• a szöveg vonzó, vizuális csomagolását jelenti
• ez alakítja ki az újság belsı elrendezését, és a szöveganyagok hierarchiáját. • megteremti az újság globális arculatát is Szerkesztési alapelvek
 • egyszerőség
 • áttekinthetıség
 • hangsúly
 A modern újság formátum: modulus design fogalmon alapul (Thomas Berner) Szöveg elrendezése A szöveg elrendezése lehet horizontális és vertikális alapú. Ideális eset az, ha az újság szöveg hasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése inkább horizontális. A modulok esteében az olvasót irányítja, célja a figyelemfelkeltés. A modulok elhelyezése az újságlapon horizontálissá kezd válni, háttérbe szorult a vertikális szedés. A vertikális modulok használata csökkent: a 20 cm, - nél rövidebb és alcím nélküli szövegeknél azonban ajánlott. A szedéstükör szélesebb, tehát könnyebben olvasható. Vizuális modulok használata javasolt, stiláris jelentısége van: belsı feszültségeket teremt, a kontrasztnak a két szedésforma között figyelemfelkeltı szerepe van. Standard újságformátum a hat hasábos három elem tekintetében egységes: díszítı elemek, betőtípus és változat, levegı (térköz) alkalmazásában fontos a szín ill. a színszimbolika, lénia alkalmazása, a logók, a hirdetések, reklámok elrendezése. Ezek alakítják ki az újság tipográfiai vagy grafikai stílusát. A tipográfiai nyelv tanulmányozása Zsolnay Béla nevéhez főzıdik (Zsolnay módszer az olvasás tanítására). Szerinte a tipográfiai nyelv látható nyelv, az írás esztétikájának kiindulópontja, az a nyelv pszichológiai tény lehet, hogy a mővelt beszélı tudatában az egymással asszociált hangcsoport és jelentés, valamint a kettıt kísérı hangulati hatások mellett bármikor felidézhetı az adott hangcsoport szimbolikus ábrázolásának, leírásának képe is.
 A tipográfiai betők vizsgálata
 • a bető graféma ábrázoló formája
 • az ábrázoló formák térbeli mérete
 Alkalmasak értelmi árnyalásra, jellemzı, hogy a sorhoz tartozó betőváltozatok jelentésárnyaló szerepe csak a részbeli korrelációjukban érvényesülhet.
A tipográfia gyakorlatában a betőnagyságot pontrendszerben állapítják meg.
 • A használt szövegszerkesztı program indítása, a munkakörnyezet megismerése

Szövegszerkesztés

Dokumentum és tipográfiai alapok Írásbeli kommunikáció A verbális kommunikáció írásos formájának is kialakultak a konvenciói: korlátozottabbak és szabályozottabbak lettek. Gondolataink írásos szerkesztését szövegelrendezésnek nevezzük.
Kommunikációs jelentısége, hogy az írásos formának maximális összhangban kell lennie az írói szándékkal. A fogalmat Walter Nash vezette be „Design in Prose” c. munkájában. A szöveg programozása több probléma megoldását veti fel

 • az információ szegmentumok milyen sorrendben kövessék egymást, a köztük levı kapcsolatot hogyan jelöljék
 • milyen mértékben lehet eltérni a fı expozíciós vonaltól
 • szükség van-e ismétlésre, ismétlı összefoglalásra
 • a megjelenési formák végtelenek, de mégis a kialakult konvencionális formákat használjuk.
 • néhány közülük olyan sematikussá vált, hogy elvesztette információ tartalmát.
 • a szöveg külsı megjelenése része és hordozója a tartalomnak
 • a szöveg grafológiája az elrendezésben jelentkezı megkülönböztetı jegyének egyik aspektusa, amely képes kifejezni azt a kommunikációs célt, amiért a szöveget létrehozták és a nyelvet a cél szolgálatába állították
 • a szövegelrendezés alkalmas bizonyos paralingvisztikai elemek részleges jelölésére írásban. (pl. hangerıt, hangnem váltást jelölhetnek, a szöveg elıadásának ritmusát, idızítését, érzelmi hangsúlyozását jelölhetik)
 • képes egyidejüleg a látó- és hallóidegekre hatni, vagyis a vokális elıadás képzetét kelteni.

Mozgatás, méretezés

Ha egy ablak nem jó helyen van, egyszerően odébb vihetjük a "fogd és vidd" módszerrel: a fejlécére kell állni az egérrel, és ha lenyomva tartjuk a bal gombot, az egész ablakot odébb tudjuk húzni. Ha még így sem jó, akkor álljunk az egérrel az ablak bármelyik szélére, és amikor megjelenik egy fekete, kétágú nyíl, a bal gombot lenyomva tartva kisebbre vagy nagyobbra vehetjük az ablak méretét.

A gép leállítása Ha már nincs szükségünk a PC-re, ki kell kapcsolni - de elıtte le kell állítani az operációs rendszert. Ha ezt nem tesszük meg és egyszerően csak megnyomjuk a nagy gombot, amivel bekapcsoltuk a gépet, akkor sérülhetnek a futó programok vagy az opercáiós rendsze

Ezért mindig úgy kapcsoljuk ki a gépet, hogy a Start menüre kattintunk, majd pedig a Kilépés menüpontot választjuk!
 Ekkor megjelenik egy ablak, ami többfajta lehetıséget kínál. Hogy pontosan miket, az attól is függ, milyen Windows-t használunk, de két dolog mindig ott lesz köztük: a leállítás és az újraindítás.

Az újraindítás olyan, mintha ki, aztán újra bekapcsolnánk a gépet. Erre például akkor lehet szükség, amikor egy új programot telepítettünk a gépünkre (lásd késıbb), vagy akkor, ha egy program hibás mőködése zavarokat okozott.

  A kikapcsoláshoz természetesen a Leállítás lehetıséget kell választani. Ekkor az operációs rendszer ellenırzi: mindent bezártunk, elmentettünk-e, egyszóval nem lehet baj a kilépésbıl. Ha mindezzel végzett, akkor vagy megjelenít egy üzenetet, hogy most már kikapcsolhatjuk a számítógépet (és akkor megnyomhatjuk a nagy gombot), vagy újabb PC-k esetében ı maga leállítja a computert. Súgók Eddig csupán a Windows néhány alapvetı tulajdonságát és funkcióját mutattuk be. Mindet nem tudjuk felsorolni, mert rengeteg lehetıséget kínál. De ha az alapokat

tudjuk, akkor képesek vagyunk arra, hogy mi magunk felfedezıútra induljunk, újabb és újabb dolgokat próbáljunk ki és tanuljunk meg. Ebben a felfedezésben segítenek bennünket az úgynevezett Súgók. Ha például elıször indítjuk el a Windows-t, megjelenik egy ablak, amely felkínálja, hogy segít nekünk elsajátítani a Windows használatát. A Start menüben is találunk egy Súgó menüpontot, és minden program menüsorának utolsó eleme is Súgó. Ezekre kattintva egyrészt a Windows-hoz általában, másrészt az egyes programokhoz különkülön is kaphatunk részletes segítséget.

 Sıt, bizonyos programoknál (ilyen például a Word szövegszerkesztı) egy Segéd, egy mozgó rajzfigura figyeli, hogy mit csinálunk és ez alapján tanácsokat ad nekünk. Szóval nem kell megijedni: ha tudjuk az egér alapfunkciót, értjük az ikonokat és az ablakokat, tudjuk használni a Start menüt, akkor minden együtt van ahhoz, hogy a gép használata közben mindent megtanuljunk, amire csak szükségünk van.


http://www.origo.hu/kezdoknek/programok/az_operacios_rendszer/miaz.htm

Munkaterület

A munkaterület maga az ablak tartalma. Ha ez hosszabb vagy szélesebb, mint ami egyszerre az ablakban megjelenni képes (például egy hosszú dokumentum a szövegszerkesztı ablakában), a munkaterület jobb szélén és alján csúszkák jelennek meg: ezekkel lehet az ablak tartalmát feljebb vagy lejjebb (jobbra vagy balra) görgetni (mintha az ablakot húznánk el egy hosszú papírcsík felett). Ez a gomb azt is érzékeltetni igyekszik, milyen hosszú az ablak tartalma: a húzható gomb mérete azt jelzi, hogy a teljes dokumentumból mekkora hányadot látunk a képernyın - tehát a hosszabb dokumentum kisebb gombot eredményez.