Dokumentum és tipográfiai alapok
Írásbeli kommunikáció
A verbális kommunikáció írásos formájának is kialakultak a konvenciói:
korlátozottabbak és szabályozottabbak lettek. Gondolataink írásos szerkesztését
szövegelrendezésnek nevezzük.
Kommunikációs jelentısége, hogy az írásos
formának maximális összhangban kell lennie az írói szándékkal. A fogalmat Walter
Nash vezette be „Design in Prose” c. munkájában.
A szöveg programozása több probléma megoldását veti fel
• az információ szegmentumok milyen sorrendben kövessék egymást, a köztük
levı kapcsolatot hogyan jelöljék
• milyen mértékben lehet eltérni a fı expozíciós vonaltól
• szükség van-e ismétlésre, ismétlı összefoglalásra
• a megjelenési formák végtelenek, de mégis a kialakult konvencionális formákat
használjuk.
• néhány közülük olyan sematikussá vált, hogy elvesztette információ tartalmát.
• a szöveg külsı megjelenése része és hordozója a tartalomnak
• a szöveg grafológiája az elrendezésben jelentkezı megkülönböztetı jegyének
egyik aspektusa, amely képes kifejezni azt a kommunikációs célt, amiért a
szöveget létrehozták és a nyelvet a cél szolgálatába állították
• a szövegelrendezés alkalmas bizonyos paralingvisztikai elemek részleges
jelölésére írásban. (pl. hangerıt, hangnem váltást jelölhetnek, a szöveg
elıadásának ritmusát, idızítését, érzelmi hangsúlyozását jelölhetik)
• képes egyidejüleg a látó- és hallóidegekre hatni, vagyis a vokális elıadás
képzetét kelteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése