Dokumentum megnyitása

 Meglévı dokumentum megnyitása

Ha nem egy teljesen üres dokumentumot szeretnénk létrehozni, és újonnan megírni, hanem egy meglévıt tovább szerkeszteni, vagy kinyomtatni, az állomány-megnyitást kell alkalmaznunk. Ekkor a háttértárról bekerül a számítógép memóriájába (és a képernyıre is) az adott dokumentum. A megnyitást az eszközsor ikonjával, a CTRL+O billentyőkombinációval, vagy a Fájl menü Megnyitás... pontjával kezdeményezhetjük. Ekkor megjelenik egy állomány-kiválasztó párbeszédpanel, ahol kijelölhetjük, melyik dokumentumot szeretnénk megnyitni, majd az OK megnyomása után a megnyitás megtörténik, hatására a képernyın megjelenik a dokumentum szövege. Az állomány-kiválasztó ablakban használhatjuk a fájlkezelés mőveleteit is, ehhez az egér jobb gombjával kattintva a helyi menübıl válasszuk a kivágás, másolás, beillesztés, törlés parancsok egyikét.

Mentés, Nyomtatás

Dokumentumok mentése Az általunk szerkesztett dokumentumokat, ha nem csak nyomtatni akarjuk, akkor a munka befejeztével, de ajánlott - az áramkimaradás vagy egyéb hibák okozta adatvesztés elkerülése érdekében - közben is gyakran lemezre menteni. Ez azt jelenti, hogy a szerkesztés aktuális állapota a lemezre kerül olyan formában, hogy késıbb is dolgozhatunk vele. A mentést az eszköztár ikonjára való kattintással, a CTRL+S billentyőkombinációval, vagy a Fájl menü Mentés pontjával indíthatjuk el. Ha korábban még nem mentettük ki dokumentumunkat, a számítógép nem tudja, hogy milyen nevő állományhoz tartozzon hozzá, és melyik lemez melyik könyvtárába helyezze el, ezért ilyenkor megjelenik egy párbeszédpanel, amelyen ezeket az adatokat megadhatjuk, majd az OK nyomógomb aktivizálásával a mentés megtörténik. Ha korábban már mentettünk, akkor az újbóli mentéskor már nem kell megadni a fenti adatokat. Ha dokumentumunkat más néven, más könyvtárba, vagy más lemezre is ki szeretnénk menteni, akkor ezt a Fájl menü(Mentés másként... pontjának kiválasztásával tehetjük meg. Ekkor megjelenik egy fenti típusú (állomány kiválasztó) párbeszédpanel, és megadhatjuk, hova mentse el a gép dokumentumunkat.

  A szöveg nyomtatása Nyomtatási kép
 A Nyomtatási kép, melyet a Fájl menübıl indíthatunk, vagy az eszköztár ikonjával, azt a célt szolgálja, hogy mielıtt kinyomtatnánk dokumentumunkat, még egyszer teljesen hően azt megnézhessük, hogyan fog kinézni szövegünk kinyomtatva. Természetesen itt is több féle nagyítást alkalmazhatunk. A nyomtatási képbıl a Bezárás gomb megnyomásával léphetünk ki. A nyomtatási kép megjelenítésben is végezhetünk szerkesztési mőveleteket, ha a Nagyító ikonra kattintunk (és ezzel azt kikapcsoljuk). Ugyanitt válthatunk az egy, vagy több oldal megjelenítése közt. A nyomtatás beállítási lehetıségei

A Windows-ban a nyomtatást egy egységes program, a Nyomtatásvezérlı végzi. A szövegszerkesztı nyomtatási funkciója nem tesz tehát mást, mint hogy elküldi az általunk megszerkesztett dokumentumot a nyomtatásvezérlı programnak, amely intézkedik arról, hogy a nyomtatás megtörténjen az aktív nyomtatóra. A nyomtatást a Fájl menü Nyomtatás parancsával, a CTRL+P billentyőkombinációval, vagy az eszközsor ikonjával kezdeményezhetjük. Ha a nyomtatást a Fájl menübıl vagy gyorsbillentyővel indítjuk, megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megadhatjuk, hány példányban szeretnénk dokumentumunkat kinyomtatni, valamint azt is, ha nem az egész dokumentumot kívánjuk kinyomtatni, akkor mely oldalait (aktuális oldal, tartomány, páros vagy páratlan oldalak, stb).

A Word indítása 1

A program indítására több lehetıségünk is kínálkozik, szokásainktól és az egér pillanatnyi pozíciójától függıen. Kezdetben azonban a legegyszerőbb, ha a Start nyomógombra kattintunk, majd a Programok közül kiválasztjuk a Microsoft Word- öt.
  • Új dokumentumok készítésének célszerő menete


A Word ablak felépítése

  1. Címsor - az aktív dokumentum címét mutatja; valamint a bal oldali Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal a programablakkal végezhetünk mőveleteket.

2. Menüsor - az aktív dokumentumban használható parancsok csoportjai; valamint a bal oldali Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal az aktív dokumentumablakkal végezhetünk mőveleteket.

 3. Eszköztárak - a leggyakrabban használt mőveletek ikonjai. A Word több eszköztárral rendelkezik, de általában egyszerre két-háromnál többre nincs szükségünk. Ha meg akarjuk tudni, mit tehetünk egy gombbal az eszköztáron, az egérrel fölé állva megjelenik annak funkciója. Az eszköztárakat tetszés szerint megjeleníthetjük, vagy bezárhatjuk. Az eszköztár megjelenítéséhez válasszuk a Nézet menü - Eszköztárak parancsát és válasszuk ki a szükséges eszköztárat. Az eszköztárakat a programablak területén bárhol elhelyezhetjük, szürke területükön megfogva az egérrel mozgathatjuk ıket, rögzíthetjük az ablak szélein, alján, vagy tetején is.

4. Vonalzó - a dokumentum és részeinek méretét mutatja; egy fehér és két szürke részbıl áll. A fehér terület a teljes oldal, a kis mutatók (ún. csúszkák) pedig az aktuális bekezdés margóját mutatják. itt láthatóak a tabulátorok is.

 5. Gördítısávok - ha az aktív dokumentum nem fér el az ablakban, a "kilógó" területeit a gördítısávokkal tehetjük láthatóvá.

 6. Nézetek - a programablak bal alsó sarkában látható gombokkal egyszerően válthatunk a dokumentum megjelenítési módjai, nézetei (normál, dokumentumtérkép, oldalkép, vázlat) között. Ezeket a parancsokat a Nézet menübıl is elérhetjük.

 7. Állapotsor - az állapotsor mutatja a kurzor aktuális pozícióját (oldal, sor, bető), valamint a szövegszerkesztı üzemmódját (makrórögzítés, korrektúra, kijelölés bıvítése, felülíró mód), amelyet kétszeres kattintással változtathatunk meg, valamint a nyelvi ellenırzés állapotát.

Szövegszerkesztés szintjei

Két szintje van: Elsı szint
 • A szövegelrendezés változatai - a szöveg sorokra, szakaszokra, bekezdésekre, részekre tagolódása
 • A szöveg retorikai megtervezése - a szövegkohézió létrehozása
 • A szöveg értelmi tagolását és vizuális megkomponálását újabban szöveg tervezésnek (design) nevezzük.

Második szint A szövegtan körébe tartozik. A szöveg tervezés igényét a tömegsajtó hívta életre:
• szükséges, hogy olyan sajtótermékek legyenek, amelyek vizuálisan vonzzák az újságolvasót, az újság teljes vagy részleges elolvasására késztessék.
• a modern újságírás, szerkesztés alapja
• a szöveg vonzó, vizuális csomagolását jelenti
• ez alakítja ki az újság belsı elrendezését, és a szöveganyagok hierarchiáját. • megteremti az újság globális arculatát is Szerkesztési alapelvek
 • egyszerőség
 • áttekinthetıség
 • hangsúly
 A modern újság formátum: modulus design fogalmon alapul (Thomas Berner) Szöveg elrendezése A szöveg elrendezése lehet horizontális és vertikális alapú. Ideális eset az, ha az újság szöveg hasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése inkább horizontális. A modulok esteében az olvasót irányítja, célja a figyelemfelkeltés. A modulok elhelyezése az újságlapon horizontálissá kezd válni, háttérbe szorult a vertikális szedés. A vertikális modulok használata csökkent: a 20 cm, - nél rövidebb és alcím nélküli szövegeknél azonban ajánlott. A szedéstükör szélesebb, tehát könnyebben olvasható. Vizuális modulok használata javasolt, stiláris jelentısége van: belsı feszültségeket teremt, a kontrasztnak a két szedésforma között figyelemfelkeltı szerepe van. Standard újságformátum a hat hasábos három elem tekintetében egységes: díszítı elemek, betőtípus és változat, levegı (térköz) alkalmazásában fontos a szín ill. a színszimbolika, lénia alkalmazása, a logók, a hirdetések, reklámok elrendezése. Ezek alakítják ki az újság tipográfiai vagy grafikai stílusát. A tipográfiai nyelv tanulmányozása Zsolnay Béla nevéhez főzıdik (Zsolnay módszer az olvasás tanítására). Szerinte a tipográfiai nyelv látható nyelv, az írás esztétikájának kiindulópontja, az a nyelv pszichológiai tény lehet, hogy a mővelt beszélı tudatában az egymással asszociált hangcsoport és jelentés, valamint a kettıt kísérı hangulati hatások mellett bármikor felidézhetı az adott hangcsoport szimbolikus ábrázolásának, leírásának képe is.
 A tipográfiai betők vizsgálata
 • a bető graféma ábrázoló formája
 • az ábrázoló formák térbeli mérete
 Alkalmasak értelmi árnyalásra, jellemzı, hogy a sorhoz tartozó betőváltozatok jelentésárnyaló szerepe csak a részbeli korrelációjukban érvényesülhet.
A tipográfia gyakorlatában a betőnagyságot pontrendszerben állapítják meg.
 • A használt szövegszerkesztı program indítása, a munkakörnyezet megismerése

Szövegszerkesztés

Dokumentum és tipográfiai alapok Írásbeli kommunikáció A verbális kommunikáció írásos formájának is kialakultak a konvenciói: korlátozottabbak és szabályozottabbak lettek. Gondolataink írásos szerkesztését szövegelrendezésnek nevezzük.
Kommunikációs jelentısége, hogy az írásos formának maximális összhangban kell lennie az írói szándékkal. A fogalmat Walter Nash vezette be „Design in Prose” c. munkájában. A szöveg programozása több probléma megoldását veti fel

 • az információ szegmentumok milyen sorrendben kövessék egymást, a köztük levı kapcsolatot hogyan jelöljék
 • milyen mértékben lehet eltérni a fı expozíciós vonaltól
 • szükség van-e ismétlésre, ismétlı összefoglalásra
 • a megjelenési formák végtelenek, de mégis a kialakult konvencionális formákat használjuk.
 • néhány közülük olyan sematikussá vált, hogy elvesztette információ tartalmát.
 • a szöveg külsı megjelenése része és hordozója a tartalomnak
 • a szöveg grafológiája az elrendezésben jelentkezı megkülönböztetı jegyének egyik aspektusa, amely képes kifejezni azt a kommunikációs célt, amiért a szöveget létrehozták és a nyelvet a cél szolgálatába állították
 • a szövegelrendezés alkalmas bizonyos paralingvisztikai elemek részleges jelölésére írásban. (pl. hangerıt, hangnem váltást jelölhetnek, a szöveg elıadásának ritmusát, idızítését, érzelmi hangsúlyozását jelölhetik)
 • képes egyidejüleg a látó- és hallóidegekre hatni, vagyis a vokális elıadás képzetét kelteni.

Mozgatás, méretezés

Ha egy ablak nem jó helyen van, egyszerően odébb vihetjük a "fogd és vidd" módszerrel: a fejlécére kell állni az egérrel, és ha lenyomva tartjuk a bal gombot, az egész ablakot odébb tudjuk húzni. Ha még így sem jó, akkor álljunk az egérrel az ablak bármelyik szélére, és amikor megjelenik egy fekete, kétágú nyíl, a bal gombot lenyomva tartva kisebbre vagy nagyobbra vehetjük az ablak méretét.

A gép leállítása Ha már nincs szükségünk a PC-re, ki kell kapcsolni - de elıtte le kell állítani az operációs rendszert. Ha ezt nem tesszük meg és egyszerően csak megnyomjuk a nagy gombot, amivel bekapcsoltuk a gépet, akkor sérülhetnek a futó programok vagy az opercáiós rendsze

Ezért mindig úgy kapcsoljuk ki a gépet, hogy a Start menüre kattintunk, majd pedig a Kilépés menüpontot választjuk!
 Ekkor megjelenik egy ablak, ami többfajta lehetıséget kínál. Hogy pontosan miket, az attól is függ, milyen Windows-t használunk, de két dolog mindig ott lesz köztük: a leállítás és az újraindítás.

Az újraindítás olyan, mintha ki, aztán újra bekapcsolnánk a gépet. Erre például akkor lehet szükség, amikor egy új programot telepítettünk a gépünkre (lásd késıbb), vagy akkor, ha egy program hibás mőködése zavarokat okozott.

  A kikapcsoláshoz természetesen a Leállítás lehetıséget kell választani. Ekkor az operációs rendszer ellenırzi: mindent bezártunk, elmentettünk-e, egyszóval nem lehet baj a kilépésbıl. Ha mindezzel végzett, akkor vagy megjelenít egy üzenetet, hogy most már kikapcsolhatjuk a számítógépet (és akkor megnyomhatjuk a nagy gombot), vagy újabb PC-k esetében ı maga leállítja a computert. Súgók Eddig csupán a Windows néhány alapvetı tulajdonságát és funkcióját mutattuk be. Mindet nem tudjuk felsorolni, mert rengeteg lehetıséget kínál. De ha az alapokat

tudjuk, akkor képesek vagyunk arra, hogy mi magunk felfedezıútra induljunk, újabb és újabb dolgokat próbáljunk ki és tanuljunk meg. Ebben a felfedezésben segítenek bennünket az úgynevezett Súgók. Ha például elıször indítjuk el a Windows-t, megjelenik egy ablak, amely felkínálja, hogy segít nekünk elsajátítani a Windows használatát. A Start menüben is találunk egy Súgó menüpontot, és minden program menüsorának utolsó eleme is Súgó. Ezekre kattintva egyrészt a Windows-hoz általában, másrészt az egyes programokhoz különkülön is kaphatunk részletes segítséget.

 Sıt, bizonyos programoknál (ilyen például a Word szövegszerkesztı) egy Segéd, egy mozgó rajzfigura figyeli, hogy mit csinálunk és ez alapján tanácsokat ad nekünk. Szóval nem kell megijedni: ha tudjuk az egér alapfunkciót, értjük az ikonokat és az ablakokat, tudjuk használni a Start menüt, akkor minden együtt van ahhoz, hogy a gép használata közben mindent megtanuljunk, amire csak szükségünk van.


http://www.origo.hu/kezdoknek/programok/az_operacios_rendszer/miaz.htm

Munkaterület

A munkaterület maga az ablak tartalma. Ha ez hosszabb vagy szélesebb, mint ami egyszerre az ablakban megjelenni képes (például egy hosszú dokumentum a szövegszerkesztı ablakában), a munkaterület jobb szélén és alján csúszkák jelennek meg: ezekkel lehet az ablak tartalmát feljebb vagy lejjebb (jobbra vagy balra) görgetni (mintha az ablakot húznánk el egy hosszú papírcsík felett). Ez a gomb azt is érzékeltetni igyekszik, milyen hosszú az ablak tartalma: a húzható gomb mérete azt jelzi, hogy a teljes dokumentumból mekkora hányadot látunk a képernyın - tehát a hosszabb dokumentum kisebb gombot eredményez.

Menüsor

Menüsor Itt jelenik meg az ablak által tartalmazott dolog (például program) használatához szükséges menü. A menüterület alatt a legtöbb program ablakában látható az ún. Eszközkészlet, ahol az a fontosabb programfunkciókat gombok megnyomásával is végre tudjuk hajtani.

Ablakok

Ablakok A Windows magyarul azt jelenti "ablakok". Nem véletlenül. Ha ugyanis elindítunk egy programot, az egy úgynevezett ablakban fog megjelenni. Ezek arról kapták a nevüket, hogy minden program egy változtatható mérető dobozban jelenik meg és fut - mintha egy ablakon át néznénk arra, amit a program csinál. Egymás fölött több is megjelenhet - ilyenkor a legfelsı eltakarja az alatta levıket (vagy azok egyes részeit). A Windowsban nem csak a programok, de minden más is (például a mappák tartalma) ablakokban jelenik meg. Az ablakok a következı részekbıl állnak: Fejléc Az ablak felsı keretét hívjuk így - ez a rész két dologra szolgál. A fejléc bal oldalán jelenik meg az ablak neve (ami például a benne futó program nevével egyezik meg), a jobb szélen pedig három gomb, amivel az ablak alapfunkcióit használhatjuk. A bal szélsı vízszintes csík az ablakot eltőnteti, de nem zárja be - csak elhelyezi a rá utaló feliratos gombot a képernyı alsó csíkján, a Tálcán. Késıbb, ha a Tálcán levı gombjára kattintunk, újra kinyílik. A középsı gomb az ablakot a teljes képernyı méretére nagyítja (ha elıtte kisebb volt) vagy visszaállítja az eredeti, kisebb méretet (ha elıtte teljes képernyı mérető volt.) A jobb szélsı X az ablakot becsukja, a benne futó programot megállítja.

A Start menü

A Start menü

  A Start menü az az eszköz, melynek segítségével elindíthatjuk a számítógépen levı programokat. Ugyanitt lehet megtalálni néhány beállítási eszközt is, melyekkel finomra hangolhatjuk operációs rendszerünket, itt keresgélhetünk a PC-nken tárolt fájlok között, de leállítani is itt kell a PC-t.

A Start menü a Windows különbözı verzióiban másképp néz ki, de lényegét tekintve mindig ugyanúgy fest. Ha a képernyı bal alsó sarkában a Start feliratra kattintunk, kinyílik egy menüsor. Ha ezen elindulunk fölfelé az egérrel, majd megállunk a Programok menüponton, újabb menüsor fog kinyílni. Ezt addig folytathajtuk, amíg meg nem találjuk azt a programot, amit el akarunk indítani vagy azt a dokumentumot, amit meg akarunk nyitni. Ha megvan, egyszer rá kell kattintani.

Gyakorlat

Gépkezelési alapismeretek
• Alkalmazói programok használata
 A felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatokat végrehajtó program (pl. szövegszerkesztı program), ellenben a számítógép mőködését felügyelı, biztosító rendszerprogramokkal (pl. meghajtóprogramok)

 • Alkalmazások indítása, fájlok létrehozása, mentése 
 • Mentett fájlok beolvasása, módosítása, mentés, mentés másként
 • Nyomtatás
 • Multitasking lehetısége, váltás a programok között
 • Rendrakás a képernyın
 • Adatok másolása és mozgatása (Vágólap mőveletek)
 • Lemez, könyvtár és fájlmőveletek
 • Fájlkezelı program indítása
 • Meghajtó kiválasztása, tájékozódás a könyvtárrendszerben
 • Lemez formázása
 • Lemez másolása
 • Könyvtár kiválasztása
 • Könyvtár létrehozása, törlése, átnevezése
 • Fájlok megkeresése, megnyitása 
 • Fájlok kijelölése, másolása, törlése, átnevezése, áthelyezése, tömörítése
 • Törölt fájlok visszaállítása 
 • Gyakorlás 
 • Másolás pendrive-ról merevlemezre és fordítva

A kurzor A Windows-t egérrel tudjuk vezérelni. Ha ez egeret mozgatjuk, a képernyın egy kis nyíl mozog. Ezt hívjuk kurzornak.

Amire a kurzor mutat, azzal a dologgal csinálhatunk valamit. Ehhez csak rá kell kattinthatunk az egérgombbal. Az egereknek általában két gombjuk van: jobb és bal gomb. Ha van egy harmadik is, azt középsı gombnak hívjuk. (Az is elıfordulhat, hogy a középsı gomb helyén egy görgı van - errıl késıbb.) A gombok megnyomásával kattintunk (másképpen: klikkelünk). A két gyors egymás utáni kattintást dupla kattintásnak mondjuk. A bal gombot használjuk legtöbbször. Ha ezzel egyet kattintunk, akkor kiválasztunk vagy megjelölünk valamit: például egy program egyik menüpontját, egy helyet a szövegben, ahova írni akarunk, vagy azt az internetes hivatkozást, amit követni kívánunk. A dupla kattintás két dolgot jelenthet: egy program jelére (ikonjára) alkalmazva a program elindítását, egy mappára klikkelve pedig annak kinyitását és tartalmának megtekintését. De egérrel akár odébb is húzhatunk valamit: csak rá kell mutatnunk, majd lenyomjuk a bal gombot (ezzel megfogjuk a mutatott dolgot), arrébb húzzuk az egeret (a nyíllal együtt mozog a mutatott dolog is), majd elengedjük a bal gombot, ezzel elengedve (és letéve) a húzott dolgot is. Ezt hívják "fogd és vidd" módszernek. Mit lehet fogni és vinni? Például egy fájlt egyik mappából a másikba: ez a másolás vagy áthelyezés. Jobb gombbal kattintva az adott dologhoz (például egy programhoz) tartozó opciókat, tennivalókat hívhatjuk elı, egy rövid menü formájában. Ha például egy program sem fut, és a képernyı közepén jobb gombbal kattintunk a "semmire" (ezt a Windowsban Asztalnak hívják), az Asztallal kapcsolatos mőveleteket (például a háttérkép megváltoztatását) hajthatjuk végre.

Ikonok 

A Windowsban minden fájlhoz hozzárendelnek egy kis képet, azaz egy ikont. Az ikon megmutatja, egy adott dokumentum miféle: szöveg, kép vagy valami más, s egyúttal arra is utal, melyik programmal készítettük. (Például a Word szövegszerkesztıvel készült szövegek ikonja egy teleírt papírlap, ami elıtt egy W bető lebeg.)

A programok ikonja a program nevére vagy tevékenységére utal. (Például egy kártyajáték ikonja kártyákat ábrázol.) Természetesen minden ikon alatt vagy mellett ott olvasható a fájl neve is - dokumentumnál az általunk adott elnevezés, míg programnál annak saját neve.

Ha egy ilyen ikonra kétszer kattintunk, kétféle dolog történhet. Ha az ikon egy programé, a kettıs kattintás hatására a program elindul. (Például a Word szövegszerkesztı esetében megnyílik a program, benne egy üres lappal, hogy új szöveget írhassunk.) Ha az ikon egy dokumentumhoz tartozik, akkor a dokumentum nyílik meg. (Ha például egy szöveges dokumentum ikonjára kattintottunk, akkor ismét kinyílik a Word, de nem üres lap lesz benne, hanem a kattintott dokumentum szövege.) A mappákat is ikonokkal jelöli a Windows, mégpedig olyanokkal, melyek valóban egy mappára emlékeztetnek. Ha ezekre kattintunk kétszer, megjelennek a mappa által tartalmazott fájlok és "almappák" ikonjai.

Vannak speciális ikonok is: jó példa erre a Saját gép nevő ikon. Ezt az Asztalon a bal felsı sarokban láthatjuk és egy számítógépet ábrázol - vagyis a mi PC-nket jelképezi.

   Ha duplán rákattintunk, megláthatjuk, milyen fı tárolóegységekbıl áll a PC-nk. Vagyis megnézhetjük azokat a "fiókokat", továbbá "akta- és utazótáskákat", amelyekrıl az elızı fejezetben beszéltünk. Az ikonok alatt valószínőleg A bető fogja jelölni a floppyt, C a merevlemezt, D a CD-t - attól függıen, hogy mi van a gépünkben. Ha ezekre az egységekre kattintunk, megnézhetjük a mappákba rendezett tartalmukat.

Az operációs rendszeről

Operációs rendszernek (rövidítése gyakran OS az operating system angol forma alapján) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (például szövegszerkesztık, játékok stb.).

A kezelt hardvererıforrásoknak része többek között a memória, a processzor, a merevlemez és a perifériális eszközök használata. Adalékként idézzük az ISO nemzetközi szabványosítási szervezet definícióját, mely szerint az operációs rendszer „Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erıforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.”


http://hu.wikipedia.org/wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer

Szoftver

Szoftver
(angolul software) alatt a számítógépet mőködtetı programok, szellemi termékek összességét értjük, megkülönböztetve a fémbıl, mőanyagbıl készült vagy egyéb fizikai formában létezı hardvertıl. Természetesen a szoftvernek is létezik a gépben való fizikai megvalósulása, amikor a gép mőködik, de a szoftver kifejezés nem csak és nem elsısorban ezt takarja, hanem magát az absztrakt módon leírt eljárásokat (is). A software (magyarul: szoftver) kifejezést John W. Tukey találta ki, és a kezdeti számítógépeken futó programokat nevezte meg vele egy 1958 évi cikkében.

• Szoftver fogalma, csoportosítása A programok a gép és az ember közötti „távolság” alapján
csoportosíthatóak:

 • alapszoftver
 • rendszerszoftver
 • alkalmazói szoftver


A rendszerszoftver tartalmazza az operációs rendszereket, gyakran az egyes nyelvek fordítóprogramjait. A programok nem szoktak egymagukban elıfordulni, ezek összeállításait programcsomagoknak nevezzük. Maga a szoftver az egyszerő felhasználó számára általában még mit sem ér, nem használható segítség, leírás, dokumentáció nélkül (hacsak nem nagyon egyszerő mőködéső, vagy nem úgy dokumentálták, hogy a szoftver önmaga mőködését megmagyarázza). Ezen az alapon a szoftverdokumentáció is része a számítógépnek. Az egész jelenség szempontjából fontos, hogy a számítógép mőködése alatt utasítások és adatok lépnek egymással kapcsolatba egyre magasabb szinten, és hogy sem az utasítások, sem az adatok nélkül nem mőködik a számítógép.

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szoftver

A hardver

A számítógépek kézzel közvetlenül megfogható részeinek győjtıneve. A hardver tipikus példája a billentyőzet, az egér, a monitor, az alaplap, a merevlemez, a processzor, a nyomtató és a bıvítıkártyák is.

• A számítógép blokkvázlata • A blokkvázlat elemeinek megjelenése a valóságban (A *számítógép felépítése) • Az egyes részegységek legfontosabb paraméterei • A számítógép kezelıszervei • Be ill. Kikapcsolás • A szoftver

Számítástechnikai alapismeretek

A számítógép fogalma, felhasználási területei

 A számítógép fogalma:

Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes bemenı adatok (input) fogadására, ezeken különféle, elıre beprogramozott mőveletek programvégrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetıek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenı adatok alapján mindig ugyanazon kimenı adatokat állítsa elı, azaz hogy a gép determinisztikusan mőködjön, erre utal a „gép” szó. Az alapvetı különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítı egyszerő eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes elıre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy – lehet, hogy bonyolult mőveletet (pl. szorzás) – képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani. Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információ feldolgozó gépeket. Eszerint (tágabb értelemben) a mai számítógépek ıseinek a különbözı számolást elısegítı eszközöket lehet nevezni – ilyen eszköz az ókori eredető abakusz, amely a keleti régió országaiban ma is jelentıs szerepet tölt be). Sıt, e tág értelemben végül is az élılények is tekinthetıek „számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak – s ha belegondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tőnik olyan furának. Szőkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információ feldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, mőködését vezérli, azaz programozott mőködéső. A számítógép fizikai megjelenésének elnevezése, elfogadott angol szóval a hardver (hardware). Ide tartozik a ház, a tápegység, az alaplap, a processzor, a merevlemez, a monitor, a billentyőzet, stb. Az elıírt feladatok végrehajtását a szoftver (software) teszi lehetıvé, ez a számítógép nem megfogható, utasításokban, programokban, operációs rendszerben, eszközmeghajtókban és egyéb utasítás-csomagokban megjelenı „lágy” része.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p